Olgi
A mai napi tervem úgy nézett ki, hogy délelőtt kicsit
takarítok (de legalábbis felporszívózok), közben Olgival játszunk, aztán
lemegyünk vásárolni. És én tényleg próbáltam tartani a tervet, de:
1. a porszívó
5 perc után azt mondta, hogy köszöni, de neki mára ennyi elég volt a munkából.
2. Olyan szépen sütött a nap, az ablakunk meg pont a játszótérre néz...
...így hát
fogtam Olgit és a motort, aztán lementünk. Annyira jó volt, hogy végre lehetett
élvezni a játszóterezést: a gyerek sem fagyott bele a hintába, lecsúszhatott a
csúszdán, anélkül, hogy vizes legyen a nadrágja, és mások is voltak ott, ami
nem csak a gyerekeknek, hanem az anyukáknak is jó…
Olyan jó kedvem lett, hogy már nem is érdekel, hogy a félig
felporszívózott lakásban ülök, és, hogy azalatt az 5 perc alatt, amíg
takarítottam a nagyszobában, addig Olgi a hálószobát szétszedte.
És akkor most,
hogy elaludt, és én leültem a gép elé, megkapom azt az e-mail-t, amire már
nagyon vártam: Elkészült az Optimista táskám! Köszönöm Zsuzska!
Ja, és ez még nem minden: itt a hétvége is!
Várom a további jókat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése