Családalapítás előtt az egyik kedvenc nyári programom a Művészetek Völgye fesztivál volt Kapolcson, illetve a környező településeken. Andi barátnőm mutatott be minket egymásnak, és szerelem volt első találkozásra. Utána minden évben visszatértem, legalább 1-2 napra, de amióta a lányok megszülettek elhanyagoltam. Pedig nem kellene, mert az egyik szépsége pont abban rejlik, hogy a megszámlálhatatlan program közül minden korosztály találhat magának kellemes elfoglaltságokat.
Hogy eddig miért nem mentünk mégsem családostul? Mert sosem gondolkodtam előre, mindig csak arcon csapott a felismerés egy plakát, egy újságcikk, egy híradás formájában, hogy most van a fesztivál, és megint nélkülem... Persze előtte könnyű volt, mert amíg Andi itthon volt, intézte a sátorhelyet, de ha úgy alakult, csak gondoltunk egyet lementünk úgy is, hogy nem volt biztos szállásunk. A lányokkal ezt így nem merem.
Az ilyen memóriahiányos állapotaimra találtam ki azt, hogy a jövő évi feladataimról már most cetlit ragasztok az idei falinaptáram (vagyis a lányok Bogyó és Babócás falinaptára) utolsó lapjára, hogy amikor a jövő évi naptár kerül a falra, abba be tudjam írni minden fontos teendőmet, így a szállásfoglalást Kapolcsra vagy környékére.
Ti idén ott lesztek? És jövőre?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése